Az embereknél rutinszerűen, éber állapotban, azaz altatás nélkül végzett beavatkozás a szürkehályog műtét. Az állatorvoslásban mély altatásban kivitelezhető eljárás és nem tekinthető rutinműtétnek. Azonban már hazánkban is biztonságosan elvégezhető néhány szemészetre specializálódott intézményben. Az esetek döntő többségében sikeresen zajlanak. Viszont, mint minden műtéti eljárásnál, itt is számolnunk kell esetleges komplikációk lehetőségével.

1.) Belső szemgyulladás (uveitis)

A műtét után leggyakrabban előforduló probléma a belső szemgyulladás (uveitis), ami természetes a beavatkozás után. Szerencsére az esetek többségében időben felismerve, valamint megfelelően kezelve ez az állapot általában jól reagál a szemcseppes és szájon át adott gyulladáscsökkentő kezelésre. Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés az első hetekben, hogy az esetleges gyulladásos jeleket időben észlelhessük és kezelhessük.

2.) Magas szemnyomás (glaukóma/zöldhályog)

Az operációt követően megemelkedhet a szemnyomás és kialakulhat másodlagos glaukóma, avagy zöldhályog. Ez rendszeres kontrollvizsgálatokkal időben észlelhető és megfelelő terápiával általában jól karbantartható állapot. Rendszerint azoknál az állatoknál jelentkezik ez a szövődmény, akik szűkebb csarnokzuggal rendelkeznek (pl.: magyar vizsla, boston terrier, francia bulldog, bichon...stb.).

Ritkán fordul elő, hogy szemcseppekkel nem kezelhető és végül a szem eltávolítására kerül sor. Ezért is érdemes a műtét előtti teljes szemészeti kivizsgálás, hogy a műtét alatt és után jelentkező komplikációk felmérhetőek legyenek.

3.) Bevérzés és retinaleválás

Előfordulhat a szem bevérzése, ami azonnali intenzív terápiával jól orvosolható. Időnként a bevérzés retinaleválással együtt is megfigyelhető, vagy önmagában csak a retinaleválás jelentkezik. Olyan esetekben fordul elő nagyobb eséllyel retinaleválás, ahol régóta tart a szürkehályogos elváltozás vagy a lencse instabilan helyezkedik. Továbbá egyes kutyafajták (pl.: bichon, shi-tzu) hajlamosabbak rá.

4.) Összenövések az elülső szemcsarnokban

Alkalmanként az elülső szemcsarnokban a szivárványhártya letapadása is jelentkezhet, ami a pupilla alakjának torzulásában nyilvánul meg. Ilyenkor a pupilla nem tud szabadon mozogni és akár az elülső szemcsarnok folyadék elvezetését is akadályozhatja, ami miatt másodlagos glaukóma alakulhat ki.

5.) Műlencse elmozdulása

Ritkábban előfordulhatnak komolyabb szövődmények is, mint például a műlencse elmozdulása az eredeti pozíciójából, ami miatt kialakuló szövődmények egy újabb műtéttel korrigálhatóak.

6.) Lencsetok homályosodása

Hosszabb távon, akár hónapokkal vagy évekkel a műtét után kialakulhat a lencsetok elszürkülése. Ez a műlencse körül és/vagy mögötti területen jelentkező megvastagodásból adódó homályként észlelhető. Külön műtéti beavatkozásra nincs szükséges és jellemzően kevésbé zavarja már őket a látásban.

7.) Gennyes szemgyulladás (endophthalmitis)

A legritkább, kifejezetten ritka jelenség, de legkomolyabb szövődmény az endophthalmitis, vagyis a szem belső gennyes gyulladása. Sürgős beavatkozást igénylő állapot, amely veszélyeztetheti nemcsak a látást, de magát a szemgolyót is. Szerencsére megfelelő higiéniai protokoll mellett nagyon ritkán fordul elő.

Fontos tudni, hogy a műtétek 90-95%-ban sikeresek, és a súlyos szövődmények előfordulása kifejezetten ritka. A komplikációk megelőzésében kulcsfontosságú szerepe van a műtét utáni gondos ápolásnak: az előírt gyógyszerek pontos alkalmazásának, a védőgallér használatának és a rendszeres kontrollvizsgálatoknak.

További részletes információkat a műtét utáni lehetséges problémákról és azok kezeléséről a "Szürkehályog műtét után: Tudnivalók a felépülési időszakról" című cikkünkben olvashat.